Ha valaki 20-30 évvel ezelőtt (amikor a központi fűtés volt a „menő”) azt jósolta volna, hogy a 21. század elején a cserépkályha és a gazdaságos fűtés egymás mellett szerepel, biztosan bolondnak nézték volna.

Annyit változtak az energiaárak, hogy amíg 1978-ban egy egyedül élő magyar ember havi jövedelmének 20%-át tették ki a lakásfenntartás költségei (rezsi), addig 2011-ben ez már eléri a 80%-ot.

A cserépkályha előnye a hőtároló képessége illetve a hőleadási ideje. Tüzifával használva egy felfűtéssel (20-30 kg 2-4 óra alatti eltüzelésével) 24 órán keresztül adja le a hőt. Jól méretezett, megépített és elhelyezett cserépkályha 3-4 átlagos méretű szoba fűtését tudja biztosítani.

Természetesen a fenti klasszikus megoldáson túl fűthetjük a cserépkályhánkat gázzal is, illetve hőcserélő beépítésével távolabbi helyiségekbe is eljuttathatunk hőmennyiséget: központi fűtés hőforrásaként is használhatjuk ezzel a megoldással.

Megfelelő kialakítással a használati melegvizet is előállíthatjuk a kályha segítségével, így a fűtési szezon idejére akár ki is kapcsolhatjuk a villany- vagy gázbojlerünket – jelentős költségcsökkenést elérve ezzel.

Többszintes épületek közvetlen légfűtésére is alkalmas a cserépkályha légcsatornák kialakításával. Ennek a megoldásnak azért van egy-két hátránya: a légcsatornákon keresztül nem csak a meleg, hanem a hangok-zajok, és a szagok is szabadon áramolhatnak a helyiségek között, és a csatornákban lerakódó por is nehezen tisztítható. Ezt lehet javítani korszerű csatornarendszerrel, szűrőkkel, ventillátorokkal.

A cserépkályhák gazdaságos üzemideje 15-20 év. Ennyi idő alatt égnek ki, felújításra szorulnak. A belső szerkezet újraépítése után újabb 15-20 év hatékony működés várható. Rossz kezelés, túlfűtés jelentősen csökkentheti ezt az időt.

Összegezve: hosszútávon energiatakarékos, barátságos megoldás a cserépkályha, és bizonyos szempontból függetlenné tesz minket az energiahordozók árváltozásaitól.